A kakaóbab újta

A kakaó rendszertani neve Theobroma cacao, ami azt jelenti, hogy "az istenek eledele". A kakaófa mint az amazóniai esőerdők őshonos fajtája az Egyenlítőtől  északra és délre nagyjából a 20. szélességi fokik termeszthető. A kakaófának a túléléshez napsütésre és melegre van szüksége, a fiatal facsemeték pedig elég érzékenyek. Ideális körülmények között a fa egész évben terem, bár két fő szüreti időszakról beszélhetünk.

A magokat tartalmazó hüvelyt nevezzük kakaóbabnak, amit óvatosan machetével szoktak leválasztani a törzsről, ami nem egy könnyű munka! A leszüretelt hüvelyeket felnyitása után feltárulnak a nedvdús magok, amiket erjesztőkádba helyeznek. Itt a termés magas cukortartalma miatt elindul az erjedés. A magok körüli ecetsav elpárolog és ilyenkor alakulnak ki a jellegzetes "csokoládéjegyek". 

Az előkészítés után következik a szárítás a szabad levegőn. Fontos ilyenkor, hogy a szárítás során ne szívjon magába semmilyen nem kívános anyagot vagy illatot. Ezek után következik a kakaó válogatása és pörkölése. A borászatban ismert "cru" a csokoládékészítésben is jelen van mint a grand cru vagy a single origin, amikor a kakaó egy termőhelyről származik (termőterület szelektált)

Ahhoz, hogy a kakaó elnyerje a végső selymességét, konsoláson kell átmennie, amikor gránithengerek között örlik igazán finommá.